Húsvéti hangverseny - 2014. április 23.

Módosítás dátuma: 2014. április 27. vasárnap, 21:39 Írta: Juhász Balázs 2014. április 27. vasárnap, 20:05

Haydn „A Megváltó hét szava a keresztfán” című darabjának keletkezéstörténete bővelkedik érdekes részletekben. 2014. április 23-án ennek az érdekes eredetű műnek oratórium-változatával köszöntötte a közönséget Zemlényi Eszter, Balogh Eszter, Dékán Jenő és Gradsach Zoltán szólójával az Alba Regia Vegyes Kar (Kneifel Imre), a Primavera Vegyes Kar (Horányi Ottilia) és az Alba Regia Szimfonikus Zenekar Drahos Béla vezényletével. Színvonalas interpretációt sikerült összeállítanunk, kiváló szólónégyessel, koncentráltan együttműködő együttesekkel.

Honegger: Karácsonyi kantáta - 2013. december 16.

Módosítás dátuma: 2014. június 14. szombat, 13:10 Írta: Juhász Balázs 2014. június 14. szombat, 12:53

December 16-án, hétfőn este 19.30-kor a Szent István Bazilikában csendült fel Arthur Honegger utolsó műve, a Karácsonyi kantáta, amit a svájci származású francia zeneszerző baritonszólóra, gyermekkarra, vegyes karra, zenekarra és orgonára komponált. A Karácsonyi kantáta három részét a gondolat fűzi közös szálra. Először a Jézus születése előtti világ képét jeleníti meg az Ószövetség sötét és komor prófétai tónusában. A Jézus születését hírül adó baritonszólóval kezdődik el a második részt képező karácsonyi dalok feldolgozása. Végül a kantáta a harmadik részében felcsendül a Laudate Dominum omnes gentes zsoltárszöveg. A mű valódi csúcspontja az ezt követő terjedelmes zenekari utójáték, a karácsonyi melódiák a gregorián zsoltárdallam egyesülése.

Részletek Szabó Balázs cikkéből (feol.hu 2013.12.22.)

Különleges ajándék, egy rendkívül ritkán hallható remekmű előadása hívogatta a zenebarátokat hétfő este a hagyományos karácsonyi hangversenyre a bazilikába, a hagyományos karácsonyi hangverseny szereplőivel: az Alba Regia Vegyes Karral (Kneifel Imre), a Primavera Vegyes Karral (Horányi Ottilia), a Kodály Iskola Gyermekkarával (Kneifel Imre) és az Alba Regia Szimfonikus Zenekar tagjaival, valamint Drahos Béla karmesterrel. A műsor középpontjában egy, a magyar pódiumokon rendkívül ritkán játszott, városunkban pedig alighanem még egyáltalán nem hallott kompozíció, Arthur Honegger Karácsonyi kantátája állt. A kompozíció megszületése a Bartókkal is szoros művészi kapcsolatban álló neves svájci dirigensnek, Paul Sachernek köszönhető, aki a Bázeli Kamarakórus fennállásának 25. évfordulójára rendelte meg a művet a francia Hatok legjelentősebb mesterétől. A kantáta a jubileumhoz képest kissé megkésve, 1953-ban készült csak el. A Zeneszerző vagyok című könyvében Honegger leírja, hogy a kantátához (Sacher tanácsára) egy 1942-es művét vette alapul. Az évtizeddel korábbi megrendelés egy svájci falu, Selzach szabadtéri ünnepi játékára szánt hat órás passió megírására szólt, melynek a Krisztus születése címet viselő első része délelőtt, második része, Krisztus szenvedése és halála délután csendült volna fel. Noha a monumentális alkotás befejezetlen maradt, az első rész (mely csaknem teljesen elkészült) megfelelő muníciót szolgáltatott a Karácsonyi kantáta, az Un cantate du noel megírásához. A noel szót, amely a francia népies karácsonyi dalt jelöli, rendszerint a latin natalis szóból származtatják, vagyis Jézus születésével hozzák kapcsolatba. A noelek pasztorális szövegeit már a 14. századtól gyakran énekelték nemcsak egyházi, hanem világi dallamokra is, s szerepet kaptak olyan népi jellegű műfajokban, mint a misztérium- és pásztorjáték, hangszeres feldolgozásaik pedig a francia orgonazenében töltenek be fontos szerepet. A dalok fontos jellemzője az úgynevezett maccaroni-szöveg, azaz a noelek sokszor váltogatják a nyelveket, közelebbről a latint és a népnyelvet. Ez a többnyelvűség a Karácsonyi kantáta dramaturgiájának is egyik alapelve. A mű három, világosan elkülönülő részből áll: a középrész noel-feldolgozásait – különböző népek különböző nyelvű dalainak egyesítését – latin zsoltárszövegek megzenésítése keretezi. Mondani sem kell, hogy francia és német dallamok (Honegger svájci lévén mindkét nemzethez egyaránt kötődött) összefonódása micsoda szimbolikus üzenettel bírt a 2. világháború csatazajában... Honegger remekművéhez hasonlóan a hangverseny műsora is három nagy részre tagolódott: az első részben a két kórus felváltva énekelt ismert karácsonyi dallamokat, közöttük azokat a melódiákat is, melyek a második részt alkotó Karácsonyi kantátában is felcsendültek. A harmadik részben a zenekar és az összkar hangulatos előadásában három magyar karácsonyi éneket hallhattunk. Magától értetődően a Kiss András pompás baritonszólójával felcsendült kantáta bizonyult az est csúcspontjának: megszólaltatásában látható igyekezettel vett részt valamennyi előadó. A közönség nagy tapssal honorálta mindezt.